Bográcsfajták

Miután búvárunk felhozta a víz alól a törökköri bográcsot, vizsgáljuk meg, milyen is lehet egy bogrács. Alakra két típusa van: a széles peremű, alul gömbölyű gulyás bogrács (bal oldali kép), és az alul laposabb, fölfelé keskenyedő halfőző bogrács (jobb oldali kép).












A néprajztudomány alapján azonban a két bogrács között eredetileg nem funkcionális a különbség, hanem területi. A halfőző bográcsot a Dél-Dunántúlon használták, a gulyás bográcsot pedig az ország többi részén. Erdélyben mindkét formájú előfordult, sőt ezen felül még több eltérő alakváltozat is ismert volt. Az egyik jellegzetesen erdélyi forma a majdnem szabályos félgömb. A gulyás bogrács Európa-szerte általánosan elterjedt, míg a halfőző jellegzetesen balkáni típus.

Használat szempontjából mindkét fajtában egyforma jó gulyást és halat lehet főzni, mindegy melyiket választjuk. Egy előnye azonban van a halfőző bográcsnak: lapos feneke miatt ha erős a parázs, kisebb lánggal, vagy akár teljesen láng nélkül is megfőzhetjük az ételt. Egyszer sem fa, sem tűzrakóhely nem lévén, amolyan kényszermegoldásként egy kerti grillező faszén-parazsa fölött főztem halfőző bográcsban kakaspöröltet - gyakorlatilag teljesen láng nélkül. A szokásos idő alatt megfőtt.

Persze meg lehet kérdezni, mire jó láng nélkül főzni. Én is amondó vagyok, hogy alapvetően nem jó, mert a tűz úgy tűz, ha szép lángja van. De lehetnek helyzetek, amikor zavaró lehet a füst. Ha például éppen tereget a szomszédasszony, és a szél csak arra fúj; vagy látványkonyhában közel van a vendégek asztala; esetleg a főzőversenyt a város főterén szervezik meg, többszáz induló csapattal...

Szerintem ilyen esetekben még mindig jobb rendes parázs fölött főzni, mint a gázrózsa lángjánál. És talán olcsóbb is, bár nem számoltam utána. Ilyen parázs feletti főzésre kiválóan alkalmas az alul lapos, fölfelé keskenyedő halfőző bogrács.

Bogrács, bor, Gastro Artist

Ez a főző- és borblog férfiaknak fog szólni. A hölgyek számára leginkább abból a szempontból lehet hasznos, hogy innen megtudhatják, mivel is foglalkozik párjuk, amikor nincs otthon és nem a meccsre ment.



A blog éles indulásáig ezt a fotót tettem fel, melyen egy búvárrégész egy törökkori rézbográcsot talál meg. (fotó: Tóth János Attila) Ígérem, a továbbiakban majd a bogrács és a halak más tipusú viszonyával foglalkozom. A vizet pedig lehetőleg kerülöm, mert régi bölcsesség, hogy "átkozott a hal a harmadik vízben!" Főző férfiak ezzel tisztában vannak, leendő főzőknek és leendő férfiaknak pedig magyarázatul annyit, hogy a hal az első vízben él, a második vízben megfő, így elfogyasztása után már véletlenül se öntsünk utána egy harmadik vizet. Remek borok léteznek kifejezetten erre a célra...

Hogy a fotó mellett más csipegetnivalót is találjon a T. bloglátogató, ajánlom a jobb oldali sávban a "Férfiak a konyhában" rovatban a Gastro Artist linket. A Gastro Artist egy Pécsett működő, szigorúan férfi főzőegylet. Rendszeres összejöveteleikről, és természetesen receptjeikről a Pécsi Újság számol be. A jobb oldali Gastro Artist-link az eddig megjelent írások gyűjteménye, mit mondjak, van miből válogatni.

Jó étvágyat! - Egészségünkre!